hétfő, október 14

Halott költők és rádiók

Mint ígértem, itt a WTNV/Ady... ööö... öhmm... valami. Szóval, külön kihangsúlyoznám, hogy a párbeszédben említett Noémi egy valós személy, nem mellesleg, az egyik legjobb barátom, és igen, a padtársam. Lehet, hogy nem találjátok majd viccesnek ezt a kis... nem t'om, mit, de amikor mi ott alkottunk irodalomórán, konkrétan megszakadtunk a röhögéstől - bár ez nem csak Adynak köszönhető.
Szereposztás:
Noémi - Noémi
Ady - Én
Cecil - Cecil
nevetés - Ady nevetése, magyarul az én nevetésem

Cecil: Halott költőkkel készített interjúk, furcsa villanykörtét cserélő angyalok. Isten hozott Night Vale-ben! Mai adásunkban egy halott költő lesz vendégünk, akivel kolléganőm, Noémi készített információkban bővelkedő interjút. Köszöntsük hatalmas ovációval Ady Endrét!
Noémi: Mit jelent verseskötetének címe? Mire utalt vele?
E. Ady: Ebben az időszakban sokan hagytak magamra, s a kötet címével akartam kifejezni magányomat.
Noémi: Miért döntött úgy, hogy költő lesz?
E. Ady: Már kiskoromban kezdtem el verseket vázolgatni, s ez később komollyá nőtte ki magát.
Noémi: Melyik az ön számára a legkedvesebb verse?
E. Ady: Az Őrizem szemedet.
Noémi: Miért pont ezt a verset választotta?
E. Ady: Tudja, életemben Csinszka az egyik legkedvesebb dolog, s ahányszor ezt a verset átolvasom, az ő arca jelenik meg előttem. (Noémi megj.: A perverz állat érzelmeskedik*)
Noémi: Hogy ismerkedett meg Csinszkával?
E. Ady: Esős, októberi délután volt, s én az utcán sétáltam haza egy barátomtól. Fekete esernyőmön halkan, ám gyorsan koppantak az esőcseppek. S akkor láttam meg őt. Elázott, hajából a hullámok kifutottak, ám még így is gyönyörű volt. Szerelem volt - legalább is részemről - első látásra. Hazakísértem, s megfogadtuk, hogy még találkozunk. És ahogy mondják: a többi már történelem.
Noémi: Tervezi, hogy a jövőben új verseskötetet fog kiadni?
E. Ady: Ez csak természetes! Ha van ihletem, és affinitásom, rögtön tollat ragadok, hogy mondandómat megoszthassam a világgal.
Noémi: Gondolt már arra, hogy regényt adjon ki? Meg vagyok róla győződve, hogy a rajongói imádnák!
E. Ady: A rajongóim? [nevet] Nos, még fontolóra veszem. De azért valljuk be, a regényírás nem az én műfajom. Maradnék inkább a verseknél.
Noémi: Köszönjük szépen, hogy válaszolt a kérdéseinkre, Mr. Ady, ám most műsoridőnk végéhez közeledünk.
Cecil: Most pedig következzék az időjárás!
*Kávészünet - Párisban járt az ősz*

*Köztudottan baromi perverz egy ember vagyok, és ennek köszönhetően nem nagyon nézné ki belőlem senki, hogy bármi romantikusat is tudok alkotni. Mégis sikerült.

1 megjegyzés: